Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
ANGYALOK ÉS DÉMONOK: Így készült a film
2020. július 24. írta: HSK Productions

ANGYALOK ÉS DÉMONOK: Így készült a film

Az ANGYALOK és DÉMONOK című Dan Brown-könyv filmadaptációja tipikus iskolapéldája annak, amikor a könyv jóval izgalmasabb és lebilincselőbb, mint a filmváltozat. Természetesen, ez legtöbbször így is van, ám ennél a kötetnél talán egy kissé elfogult vagyok. Sosem felejtem el, hogy annak idején mennyire magával ragadott a történet sodra, csak úgy faltam a lapokat egymás után (a könyv illata is jó volt – még ma is az), s kisvártatva azon kaptam magam, hogy vége. Azóta sokszor ajánlottam, sőt, többször kölcsön is adtam másoknak (utóbbit azért jócskán megsínylette, de annyi baj legyen).

Ám visszaugorva iménti fejtegetésemhez, le kell szögezzem, hogy mindez koránt sem jelenti azt, hogy az Angyalok és démonok ne lenne jó film. Csupán az a nagy helyzet, hogy amikor először láttam, hiányérzetem támadt. Azóta már úgy állok a produkcióhoz (hibái ellenére is), hogy lehetett volna komplexebb, hosszabb, de ki tudja, mennyire vált volna a mozi javára? A film hangvétele, látványvilága és természetesen a filmzenéje mindig elég indokot szolgáltat arra, hogy a tv képernyője elé szögezzen. Az meg már csak hab a tortán, hogy újra is olvashatom, s közben meghallgathatom Hans Zimmer zenéit – így garantáltan autentikus lesz az élmény.

hsk_angels_and_demons.jpg

Az Így készült...-cikksorozatom legújabb részében az ANGYALOK és DÉMONOK kulisszák mögötti világába nyerhettek betekintést. Természetesen, a könyv vs. film közötti különbségekre, érdekességekre is kitérek majd, hogy ne csak a filmkedvelőknek, hanem a könyvmolyoknak is kedvezzek.

Igyekeztem annyi forgatási képet összegyűjteni, amennyit csak lehet, s úgy hiszem, a forgatási videókban és filmzenékben sincsen hiány. Remélem, élvezni fogjátok. Jó szórakozást és jó olvasást kívánok!

Kapcsolódó tartalmak:

« ♦♦♦ »

"Nem forgattunk a Vatikánban – hivatalosan. De vannak azok a nagyon aprócska kamerák..."

/ Ron Howard

Mint az köztudott, a Katolikus Egyház nem járult hozzá a szakrális helyszíneken történő forgatási munkálatokhoz A Da Vinci-kód felvételei alatt (felháborodásokból nem volt hiány annak idején sem), így mindezt megelőzve, egy új tervet eszelt ki Ron Howard (rendező) és stábja. Egy külön kis csapatot állítottak össze, akik turistaként bejárták azokat a helyszíneket, ahol forgatni szerettek volna, s olyan részletes fotókat, videókat és feljegyzéseket készítettek, hogy azokból később a látványtervezők képesek voltak megalkotni az egyes helyszínek tökéletes, digitális mását. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy zseniális munkát végeztek. Több, mint 250.000 fotót és több órányi videófelvételt készítettek!

Az egyik forgatási napon a stáb véletlenül keresztezte egy esküvői menet útját. Tom Hanks (Robert Langdon) észlelte a problémát és intézkedett, hogy a násznép idejében odaérjen a templomi szertartásra. Az ara édesanyja hálája jeléül meghívta a lakodalomba Ron Howardot és Tom Hankst, ám sajnos az urak a szoros forgatási ütemterv miatt nem mondhattak igent az ajánlatra.

86532_4.jpg

Hans Zimmer újra felelevenítette számunkra A Da Vinci-kód egyik leghíresebb és legszebb zenéjét, a Chevaliers De Sangrealt (később az Infernoban is felcsendült a téma), melyet a zeneszerző a ''hivatalos Robert Langdon-zenének' nevezett. Joshua Bell hegedűművész közreműködésével együtt jött létre az album, mely nagyon impozáns lett, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az eddigi három Langdon-filmből e produkciónak van a legautentikusabb filmzenéje. Rendben van, hogy az első filmnek is vannak kiemelkedő darabjai, sőt, némely témák vissza is tértek közülük ebben (és a későbbi) filmben, de úgy érzem, a jó öreg Hans nagyon jól eltalálta amit kellett. Főleg a női és férfi kórusoknak köszönhető az az egyházzeneire hasonlító miliőt, mely remek hangulatot kölcsönöz a filmnek. A szimpla filmzenekorong mindösszesen csupán 9 track-et tartalmaz, ám filmzenerajongóknak szerintem mindenképpen érdemes beszerezni belőle a bővített kiadást. Lássunk pár remek példát, ezek a kedvenceim a filmzenealbumról:

  • Air – Elejétől, a végéig érdemes meghallgatni, zseniális!
  • God Particle
  • Science and Religion – Több részlete is visszatér később az Inferno c. filmben (lásd: Life Must Have Its Own Mysteries c. track)
  • 503 – a Chevaliers De Sangreal-téma újragondolása, ezúttal a hegedűn van a hangsúly
  • 160 BPM – Hans Zimmer világ körüli turnéjának koncert DVD-jéről (Prága-i állomás). Szuper felvétel! Íme:

Aki olvasta a Dan Brown-könyveket (a legfrissebb könyvkritikája itt olvasható), jól tudja, hogy az Angyalok és démonok nem folytatása, hanem (kvázi) előzménye A Da Vinci-kódnak.

4564654_6.jpg

Érdekes változtatások a könyvhöz képest (a teljesség igénye nélkül):

  • míg a könyvben konkretizálódik számunkra, hogy az egykori pápával törvénytelen gyermeke, a Camerlengo végzett, addig a filmben csupán utalásokat kapunk ezzel kapcsolatban
  • a könyvben az ötödik bélyeg nem a pápaságot szimbolizálja, hanem a négy elem mindegyikét tartalmazza
  • a könyv végén Langdon megkapja ajándékba az egyik svájci gárdistától az ötödik bélyeget
  • a könyvben a Camerlengot eredetileg Carlo Ventrescának hívták, ám a filmben megváltoztatták a nevét Patrick McKennára, mivel mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a skót Ewan McGregor nem lenne igazán hiteles olasz karakter
  • a könyvben Baggia bíboros belefullad a Piazza Navonán álló Fontana dei Quattro Fiumi-szökőkútba, és Saverio Mortati (akit a filmben átneveztek Strauss bíborosra) lesz az új pápa
  • a könyvben Langdon és Vittoria igencsak közel kerülnek egymáshoz, az azonban máig kérdés, hogy ezt miért hagyták ki a filmből
  • a filmben nem rabolják el Vittoriát és nem hurcolják el az Illuminátusok rejtekhelyére
  • a filmben sem Leonardo Vetra (a doktornő édesapja), sem pedig a CERN igazgatója, Maximillian Kohler nem lett bemutatva
  • a filmben Langdon nem száll be a helikopterbe a Camerlengoval együtt
  • a két BBC riporter nem kap szerepet a filmben

A Columbia Pictures logójában elrejtették az 'isteni részecskét', mely egy pillanatra fel is villan.

486465156.jpg

Íme egy másik érdekes videó a film látványvilágának megalkotásáról:

Leonardo DiCaprio visszautasította Patrick McKenna atya szerepét annak ellenére is, hogy maga Tom Hanks ajánlotta őt a szerepre.

2255.jpg

Ewan McGregor javasolta a rendezőnek, hogy vegyék fel egyben azt a jelenetet, melyben a Camerlengo közli a bíborosokkal, hogy az Illuminátusok támadták meg a Katolikus Egyházat. Mivel kívülről tudta a szövegét és Ron Howardnak is tetszett az ötlet, ezért a rendező jóváhagyta a javaslatot. Végül, ez az egyetlen felvétel készült erről a jelenetről, mely be is került a filmbe.

56165_1.jpg

Apró, ám érdekes eltérés, hogy Galilei műve a film elején a Diagramma Veritatis, míg a végén a Diagramma Della Verita címet viseli.

diagramma_veritatis.jpg

diagramma_della_verita.jpg

Ron Howard felesége, Cheryl Howard egy CERN-kutatót alakított a filmben, míg a rendező édesapja, Rance egy bíborost.

gif_1.gif

Mivel a munkálatok kezdetén a Katolikus Egyház kitiltotta a stábot a Vatikán területéről (már ami a hivatalos forgatást illeti), így a turistás fotózásokon kívül kénytelenek voltak egyes forgatási helyszíneket, illetve azok részleteit megépíteni, így például, a Pantheon, a Szent Péter-tér, valamint a Szent Péter Bazilika egyes részeit. Olyan is előfordult, hogy a díszlet egyik nap még a Szemt Péter-térként, míg másnap már a Piazza Navonaként szolgált helyszínül. Lenyűgöző (utó)munkálatot hajtottak végre az illetékesek. Ugyanis a filmet nézve, jó eséllyel fel sem merülhet bennünk, hogy (bár szinte az egész film a kereszténység egyik legszentebb helyén játszódik), gyakorlatilag elenyésző százalékban forgatták valós helyszíneken a produkciót. A legtöbb stúdiójelenetet Los Angelesben rögzítették.

Ron Howard a premiert követően úgy nyilatkozott, hogy szívesen leforgatna egy másik Langdon-sztorit is, mely Az elveszett jelkép címet kapta (2009). Sok Dan Brown-rajongó szerint az egyik legjobb történet a professzor kalandjai közül. Mivel a stúdió sokallta volna a filmre szánt költségeket, így megvétózták a tervet, s ennek következményeként félbehagyták a forgatókönyv megírását és inkább az Inferno c. történetet filmesítették meg, melyet 2016-ban mutattak be a mozikban.

0246.jpg

Tom Hanks külön edzéstervvel készült annak érdekében, hogy megfelelő formába kerüljön a medencés jelenet rögzítésének idejére.

456454_3.jpg

Amikor Langdonék a levegő szimbólumát keresik a Szent Péter-téren, egy pillanatra láthatóvá válik a háttérben támolygó gyilkos és a megsebesített bíboros. Ha figyelmesen nézitek az említett jelenetet, könnyedén kiszúrjátok majd!

18489.jpg

Az az Alfred Molina narrálta fel a film első előzetesét, aki A Da Vinci-kódban Aringarosát alakította.

123_15.jpg

Az elhunyt (fiktív) pápát a filmben XVI. Piusznak hívták, ez a név látható a halász gyűrűjének elpusztításakor.

4545454.jpg

Thure Lindhardt majdnem elnyerte Silas szerepét A Da Vinci-kódban, de végül Paul Bettanyre esett a rendező választása. Ugyanakkor Howard nem feledkezett meg a dán színész próbafelvételéről sem, mely nagyon megnyerte tetszését, s végül így osztotta rá Chartrand szerepét.

2555_2.jpg

A film spanyol nyelvű változatában kijavították Langdon tévedését, amikor azt mondja, "(...) volt már sok Márk és János is, de Lukács egy sem". Nos, valójában eddig csupán egyetlen Márk nevű pápát tudhat magáénak az egyháztörténelem: mégpedig, a 336-ban megválasztott Szent Márk pápát, aki mindössze nyolc hónapon át ült a pápai trónon.

48979.jpg

Clint Eastwood szívesen megrendezte volna a filmet, ám Ron Howardnak szerződése volt a stúdióval, így ő ülhetett a rendezői székbe.

Amikor a kamera körbepásztáz a Szent Péter-téren, az egyik apostolszobor kísértetiesen hasonlít a rendezőre, Ron Howardra.

456_2.jpg

Bár a történet szerint az új pápa a Lukács nevet választotta magának, a sasszemű rajongók kiszúrták, hogy a záró jelenetben ugyanazt a pápai gyűrűt használták fel, mint a film elején, XVI. Piusz esetében.

4564153.jpg

Obelszik: ezen a hamis forgatási címen került regisztrálásra a film.

787948489.jpg

Ron Howardék ellátogattak a CERN-be, hogy minél hitelesebben ábrázolhassák az intézményt a filmben. Egy rövid werk-film is készült a DVD-re:

Ayelet Zurer (Vittoria Vetra) csupán a forgatási munkálatok végén olvasta el a könyvet. További érdekesség, hogy Vittoria Vetra karakterét egy 1960-as évekbeli, olasz szülőktől született, amerikai színésznőről, Victoria Vetriről mintázták.

15147.jpg

Mivel a film eredetileg R-korhatár besorolást kapott, ezért végül öt percet kénytelenek voltak kivágni belőle, hogy többen láthassák.

789_13.jpg

Robert Langdon karakterét a szerző az egyik közeli barátjáról és munkatársáról, John Langdonról mintázta, aki segített a könyv és a film létrejöttében is – konkrétan, az anagrammák megalkotásában (bár talán a palindróma szó itt pontosabb lenne).

121231.jpg

Langdon szobájában látni egy Phillips Exeter Academy-zászlót, mely azért számít érdekességnek, mivel a New Hampshire-i Phillips Exeter az az intézmény, ahol maga Dan Brown is egykor tanított.

52_2.jpg

Morten Lauridsen korábban sosem engedélyezte, hogy egy mozifilmben felhasználják szerzeményét – Lux Aeterna: Introitus –, melyet a film legvégén hallhatunk.

4894894_1.jpg

A film indiai változatát igencsak utolérte a cenzúra ollója:

  • kivágták a cigarettázó papokat
  • azt a jelentet is, amikor patkányok falatoznak az elhunyt bíboros testéből
  • a templomban látható erőszak 50%-át kivágták
  • kivágták a jelenetet, melyben szinte teljesen elpusztul a pápai trón
  • egy alkalommal nem hallani a "könyörtelen" szót
  • és az angol "bastard" (fattyú) szót is kivágták két alkalommal

78978979.jpg

Ron Howard egy kisebb forgatási szünetet tartatott annak érdekében, hogy dolgozhasson a 2008-ban bemutatásra kerülő Frost/Nixon c. filmjén.

545455.jpg

A film moziváltozata 138, míg a bővített kiadása 146 perc hosszúságú. Magyarországi premier dátuma: 2009. május 13.

48798.jpg

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a blog csatornáira!
Köszönöm, ha megosztod a bejegyzést ismerőseiddel, mert ezáltal még több emberhez eljuthatnak ezek a lenyűgöző filmes kulisszatitkok, kritikák, filmzenék és érdekességek!

via: IMDb, awn.com, recenzent.org.ua, https://cz.pinterest.com (cover photo).

A bejegyzés trackback címe:

https://hatso-sor-kozepe.blog.hu/api/trackback/id/tr8416043462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2020.07.25. 20:20:09

Érdekes, de a könyvhöz képest történt változtatásokról, amelyeket a poszt felsorol, általánosságban úgy érzem, hogy a film hasznára váltak. Például Strauss bíboros annyira exponált és pozitív figura, hogy az ő megválasztása csalódást okozott volna nekem, annyira kézenfekvő és fantáziátlan megoldás lett volna.

Az egyébként nagyon jó poszt sokat foglalkozik a film zenéjével. Magam számára is váratlanul én fel sem tudtam magamban idézni a zenét, sőt, itt belehallgatva is azt kell mondanom, hogy szinte ismeretlenek számomra, holott a filmet már vagy négyszer is láttam. Magyarázatként nekem az adódik, hogy ezek szerint a filmzene és a film is jól működik, hiszen a film nem engedte a figyelmemet elkalandozni, és a zene sem hívja fel magára a figyelmet a film nézése közben. Észrevétlenül egybeolvadnak, így is mondhatjuk, és ez dicséret.

Ez egy nagyon jó film, mindent egybevéve. Az IMDb 6,7 pontját nem is értem, szinte már sértő.
süti beállítások módosítása